Fogászati és fogtechnikai szolgáltatásaink

A fogak felszínén, általában az ínyszél közelében felhalmozódó fogkő hatására az íny megduzzad, vérzékennyé válik, gyulladásos tünetek jelentkeznek, melyek hosszabb távon akár a fogágy mélyebb rétegeire is kiterjedhetnek. Ennek elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a fogkő maradéktalan, professzionális eltávolítása egy ultrahangos készülék (ún. gépi depurátor) használatával, melynek rezgése feltöri, szétzúzza a lerakódott fogkövet. A kezelés a fogfelszínek simává polírozásával ér véget, hogy minél nehezebben tudjon megtapadni a lepedék, majd a fogkő az adott területen.

Amennyiben a gyulladásos folyamat már a fogágy mélyebb rétegeit is érinti (ún. tasakok keletkeznek), szükséges lehet egy mélyrehatóbb, ínyszél alatti tisztítás. A beavatkozás során a foggyökér felszínén lerakódott fogkő, illetve a fellazult, gyulladt szövetek eltávolítása történik speciális kézi eszközökkel, majd a megtisztított terület átöblítésével és fertőtlenítésével ér véget.

A fogkő kialakulásában csak kis mértékben játszhatnak szerepet olyan egyéni adottságok, eltérések, mint például a nyál mennyisége, összetétele. A tényleges ok a fogtisztítás minőségében keresendő. A helyes fogmosási technika, illetve a kiegészítő fogápolási eszközök (pl. fogselyem) megfelelő használatának elsajátítása kulcsfontosságú, hiszen ha nem marad lepedék a fogfelszínen a fogtisztítás után, akkor ennek talaján fogkő sem tud majd képződni.

A fogszuvasodás a fog keményszövetének (zománc, illetve az alatta található dentin) károsodásával (elszíneződés, üregképződés) járó folyamat, melyet – a foganyag tökéletes megtisztítását követően – töméssel tudunk helyreállítani. A napjainkban használt kompozíciós tömőanyagok megfelelő keménységű, összetételű és fehér színüknek köszönhetően messzemenően esztétikus tömőanyagok. Az előzőekben említett tulajdonságaik miatt a kompozittömések tökéletesen funkcionálnak mind az őrlőfogak régiójában, ahol a rágóerőkkel szemben kell ellenállniuk; mind a frontfogak területén, ahol az esztétikai elvárásoknak kell megfelelniük.

Kerámia héjat többnyire a frontfogak külső felületére készítünk olyan esetekben, amikor valamilyen esztétikai eltérést szeretnénk korrigálni, például:

• már több, kisebb tömés is található a fog felszínén;
• elszíneződések leplezésére;
• különböző zománc-képződési zavarokból adódó zománchibák korrekciójára;
• fogkopás, esetleg kisebb sérülések miatti defektusok helyreállítására;
• diastema (megnövekedett rés a két nagymetsző között) zárására.  

A betét olyan szilárd állapotú tömés, amelyet ragasztással rögzítünk a fog előkészített üregébe.

A következő esetekben javasolt betét készítése:

• olyan nagymértékben destruálódott a fog, hogy a kompozíciós tömőanyagból készített tömés nem tudna megfelelően rögzülni a foganyagban (könnyen kieshet a tömés);
• szintén a nagymértékű foganyag-hiány miatt a megfelelő fogforma, kontúrok kialakítása nehéz lenne a kompozíciós tömőanyag használatával;
• gyökérkezelt fogak koronájának végleges ellátása.

Napjainkban sokak számára egyre fontosabbá válik az esztétikus külső megjelenés, melynek nélkülözhetetlen része az ápolt, egészséges fogazat is. A fogak elszíneződése, főként fronttájékon, komoly esztétikai problémát jelenthet. Külső elszíneződést számos tényező okozhat: különböző ételek, italok erős színanyaga (kávé, kóla, csokoládé); rendszeres dohányzás; bizonyos gyógyszerkészítmények, szájöblítő szerek. Fogfehérítés során olyan anyagot juttatunk a fogfelszínre (hidrogén-peroxid – H₂O₂), amely a fogszövetbe jutva szabad gyökökre bomlik. Ezek a szabad gyökök reakcióba lépnek a festékmolekulákkal és megkötik azokat.

Kétféle eljárás lehetséges:

• Rendelői: a fogfehérítést a fogorvos végzi rendelői körülmények között, a lágyszövetek maximális védelme mellett.
• Otthoni: a rendelőben készített műanyag sín segítségével a páciens otthon is fel tudja helyezni magának a fehérítőzselét (ami kisebb koncentrációjú, mint a rendelőben használt oxidálószer).

A következő esetekben lehet indikált a gyökérkezelés végzése:

• olyan nagy kiterjedésű, mélyre hatoló szuvasság található a fogban, hogy a tisztítás során már elérjük a fogbél területét is;
• traumásan sérült, elszíneződött, elhalt fogak esetén;
• a fogbél visszafordíthatatlan gyulladása esetén;
• a fog gyökere körül kialakult gyulladás során.

A gyökérkezelés egy többüléses folyamat. Első alkalommal megtörténik a kezelendő fog megnyitása fúróval (trepanálás) és a gyökércsatorna/csatornák megkeresése, feltárása. A továbbiakban ezen csatorna/csatornák megmunkálása, tisztítása, megfelelő méretre tágítása következik speciális gyökérkezelő tűk vagy gépi gyökértágítók használatával. Amennyiben a megmunkált, fertőtlenített csatornájú fog ideiglenes lezárást követően panaszmentes, a következő ülésben letömhető. A fog gyökércsatornájába gyökértömő anyag kerül, amely hermetikusan lezárja azt, megakadályozva baktériumok bejutását és elszaporodását. A gyökérkezelés komplex folyamata az adott fog koronai részének helyreállításával végződik.

A gyökérkezelt fogak többségének koronai része nagy mértékben destruálódott, hiányos, így gondoskodnunk kell a koronai restaurációról is. Ilyen esetekben nyújt megoldást a csapos csonkfelépítés. Ekkor a fog gyökércsatornájában lévő gyökértömést bizonyos mértékig visszafúrjuk és egy fém vagy műanyag csapot a csatornába ragasztva segítjük a csap köré épített csonk rögzülését a fogban. A csapos felépítményre készíthető borítókorona, amely a felépített csonkot és a megmaradt foganyagot egységbe foglalja, így hosszú távú megoldást nyújt a sérülékeny gyökérkezelt fog koronai ellátására.

Bizonyos esetekben szükséges lehet a régi/sikertelen gyökértömés eltávolítása és a gyökér megmunkálását követően egy új gyökértömés behelyezése. Ha egy gyökérkezelt fog panaszossá válik, ráharapásra érzékeny vagy röntgen alapján a benne található gyökértömés nem megfelelő hosszúságú, nem falálló, tehát fennállhat a baktériumok gyökérbe jutásának lehetősége, akkor érdemes a gyökértömés cseréje mellett dönteni.

Az elhalt, illetve gyökérkezelt fogak idővel kiszáradnak és elszíneződnek (általában szürkés árnyalatúvá válnak). Ezekben az esetekben nyújthat megoldást a belső, tehát a fogbélkamra felől történő fogfehérítés, mely a gyökértömés elkészítése után azonnal elvégezhető. Az oxidálószer a külső fogfehérítéshez hasonlóan nagy koncentrációjú (30-35%-os) hidrogén-peroxid (H₂O₂₎.

Áttekintő röntgenfelvétel, melyen láthatóak a felső és alsó fogak egyaránt, az arcüregek és az állkapocs-ízület képletei. Tájékozódó céllal készítjük, melyen a fogakon kívül láthatóak az előrehaladott gyulladásos folyamatok; az állcsontokban lévő, elő nem tört bölcsességfogak; egyes fogak helyzeti rendellenességei; gyökérkezelt fogak stb.

Közeli felvétel, amelyen 1-2 szomszédos fog látható, különös tekintettel a gyökérre és a gyökér körüli területre. Az itt kialakuló gyulladásos folyamatok röntgentünetei mellett láthatóvá válnak a fog koronáján/gyökerén lévő szuvasság jelei; a gyökércsatornák száma és lefutása (ami a gyökérkezelés során fontos információ); a már meglévő gyökértömések állapota; az elkészült gyökértömés hossza, falállósága; tömések széli záródása stb.

Nem pusztán szájsebészeti jellegű beavatkozások során alkalmazzuk a fogászati érzéstelenítést, szükség lehet rá fogszuvasság eltávolításakor, parodontológiai kezeléseknél, illetve az endodonciai ellátások során is. Sokak számára már a tű látványa is félelmet keltő és a szúrástól való félelem is kellemetlen, szorongó érzést vált ki. Annak érdekében, hogy ezt megpróbáljuk minél inkább kiküszöbölni, rendelőnkben extra vékony tűt használunk és lehetőség van arra, hogy még szúrás előtt az ínyt speciális zselével elérzéstelenítsük. Továbbá egy olyan eszköz is rendelkezésünkre áll az injekció beadásához, amely szabályozott nyomatékkal, nagyon lassan adja be az érzéstelenítő oldatot, ezáltal csökkentve a feszülésből adódó fájdalmat.

Számos ok vezethet oda, hogy a terápiás megoldás a fog eltávolítása legyen. Ezek közül néhány: már csak a foggyökér található az állcsontban (teljesen elszuvasodott a korona); súlyos gyulladás a fog körül (ciszta, tályog); traumásan sérült/letört fog; pótlás alatt elszuvasodott fog; fogágybetegség miatt mobilissá váló fogak stb. Érzéstelenítést követően a fog minél atraumatikusabb eltávolítása a cél, ami a sebgyógyulást is nagyban befolyásolja. A fogeltávolítás után rendkívül fontos a fogorvos által elhangzott instrukciók, tanácsok pontos követése, mellyel elkerülhetők az esetleges szövődmények (pl. gyulladás a foghúzás helyén).

A bölcsességfogak jelenléte sok esetben bonyodalmakat okoz, hiszen elhelyezkedésük miatt sokszor nagyon nehéz alaposan tisztítani őket, ezáltal könnyebben szuvasodhatnak. További problémát jelent, ha a bölcsességfog az állcsontban marad, valamilyen okból kifolyólag (pl. fekvő helyzetű, nincs elegendő hely számára a fogívben) egyáltalán nem vagy csak részben tud előbújni. A részben előtört bölcsességfog koronája körül általában vissza-visszatérő gyulladás szokott panaszt okozni. Ezen fogak eltávolítása sok esetben komplikáltabb folyamat.

Olyan sebészi beavatkozás, mely során eltávolításra kerül a foggyökér csúcsi része az ott található gyulladásos szövetekkel együtt. A következő esetekben lehet erre szükség:

• A gyökér körüli gyulladás az endodonciai kezelés hatására sem tud gyógyulni;
• Ciszta eltávolításakor;
• Gyökérkezelés során a gyökércsatorna csúcsi részébe nem tudunk eljutni eszközeinkkel, így kitisztítani sem tudjuk azt a területet;
• A gyökértömő anyag a gyökércsúcson kívüli területre is kijut (túltömés) és a fog panaszos.

Napjainkban a foghiányok kezelésének egyik legkorszerűbb megoldása az implantátum beültetése a hiányzó fog gyökerének helyére. Az implantátum tulajdonképpen egy fog- műgyökér, ami általában titán-ötvözetekből készül, tehát a szervezetünkkel teljesen kompatibilis összetételű (akár egy csípőprotézis). Az implantátumot elképzelhetjük egy kis csavarként, melyet sebészi beavatkozás során, helyi érzéstelenítésben helyezünk a megfelelően előkészített állcsontba. A gyógyulást követően az implantátumba rögzíthető felépítményre elkészíthető a borítókorona vagy egyéb protetikai megoldások (fogpótlások).

Ahhoz, hogy az implantáció elvégezhető legyen, számos feltételnek kell teljesülnie a páciens részéről. Ezek közül az egyik legfontosabb a megfelelő minőségű és mennyiségű csontállomány az implantálandó területen. Ilyen szempontból az egyik legkritikusabb régió a felső hátsó rágófogak területe, ahol a fog elvesztését követő csontlebontódás eredményeképpen nagyon elvékonyodik az állcsont az arcüreg irányába. Ennek megoldására lehetőség van olyan biokompatibilis csontpótló anyag behelyezésére az adott területen, amely összetételének köszönhetően képes serkenteni a csontképződést. Ezzel a módszerrel tehát orvosolható a fent említett probléma is, az arcüreg alapja alatti csontállomány vastagságát meg tudjuk növelni csontpótló anyag segítségével (ezt nevezzük sinus-liftnek).

Sok szülőben felmerülhet a kérdés, hogy vajon mikortól kezdjék meg a gyermekkel a fogorvoslátogatást? Válaszunk: minél hamarabb, annál jobb. Ha a gyermek viszonylag korán, játékos formában megismerkedik a fogorvossal, a rendelővel, az ottani eszközökkel, illatokkal, még mielőtt bármilyen (akár kellemetlen) beavatkozásra szükség lenne, akkor nagyobb eséllyel alakulhat ki benne pozitív kép a fogorvoslátogatásról. Ez azért lenne fontos, mert általánosságban kijelenthető, hogy az emberek többsége szorongással, sőt félelemmel telve érkezik a rendelőbe. Ugyanakkor a gyermekek fantáziája nagyon élénk és az ebben rejlő lehetőségeket kiaknázva egy-egy kezelés lehet akár egy izgalmas, közös kaland is. Érdemes tehát időt szánni egyfajta bizalmi viszony kiépítésére a gyermek és a fogorvos között.

Általános tévhit az, hogy a szuvas tejfogakat felesleges ellátni, tömést készíteni, hiszen úgyis kiesnek idővel. Sajnos a kezeletlen szuvasság akár súlyosabb problémák kialakulásához is vezethet, hiszen a fog mélyebb rétegeibe hatolva a fogbél gyulladását okozhatja, mely már fájdalommal jár. A szuvas tejfogban jelenlévő baktériumok egyrészt a szájban lévő többi fogat, másrészt a tejfogak gyökerén keresztül a csont irányába haladva a maradó fogcsírák épségét is veszélyeztethetik. Nem utolsó sorban megemlítendő, hogy az elszíneződött, akár letört, szuvas fogak a gyerkőcök számára esztétikai hátrányt is jelentenek.

Amennyiben a szuvasodás még kismértékű, épp csak a felszíni rétegeket érinti, elegendő lehet az adott terület elcsiszolása annak érdekében, hogy a szuvasság ne terjedjen tovább. Ezzel a beavatkozással egy kissé megnyitjuk a fogközt is, így könnyebbé válik az adott fogfelszín tisztítása.

Az elhanyagolt, különösen mély szuvasság egyrészt a fogbél (pulpa) gyulladásához vezethet, mely fájdalmas, akár lázzal járó állapot, másrészt a tejfog elhalhat és a gyökér körül felhalmozódott purulens (gennyes) váladék miatt íny-, illetve arcduzzanat alakulhat ki. A megoldást a tejfog megnyitása, a váladék levezetése, átfertőtlenítése jelenti (gyökérkezelés). Ha a fog panaszmentessé válik, akkor töméssel lezárható.

Bár az ínyszélig szuvasodott tejfogcsonkok sem esztétikai, sem harapó/rágófunkciójukat nem tudják betölteni, eltávolításuk csak végső esetben történik. Ennek az az oka, hogy jelenlétükkel tartják a helyet az alattuk fejlődő maradó fog számára. Ha a tejfog jóval hamarabb kikerül a szájból, mint kellene, akkor a szomszédos fogak bedőlése, mozgása a maradó fogak fogszabályozási problémáihoz vezethet.

A barázdazárás egy fájdalommentes, prevenciós eljárás, mely során a frissen előtört maradó fogak rágófelszínén található barázdarendszert feltöltjük folyékony tömőanyaggal. Erre abban az esetben lehet szükség, ha a maradó fog barázdái, gödröcskéi mélyek, egyenetlenek, emiatt alapos tisztításuk nagyon nehéz, kedvező helyet teremtve szuvasság kialakulásának.

A pótlások készítéséhez szükséges preparálás (fogak lecsiszolása) során sokak számára esztétikai problémát jelent a lecsiszolt csonkok látványa. Ennek elkerülésére készíthető az előkészített csonkra úgynevezett ideiglenes korona, mely csak átmenetileg, a végleges fogpótlás elkészüléséig tölti be nemcsak esztétikai funkcióját, hanem egyéb fontos feladatokat is: védi a lecsiszolt fogat a fizikai hatásoktól (hideg, meleg inger okozta érzékenység), illetve megakadályozza a csonk elmozdulását, dőlését. Műanyagból készül, tehát hosszú távon kevésbé ellenálló a szájban fellépő erőhatásokkal szemben.

Végleges korona készítése során hosszú távon jól funkcionáló megoldást jelent a fémkerámia korona. A pótlás váza fémből készül, mely kellően stabil, tartós, jó széli záródást biztosít és a ráégetett porcelán leplezésnek köszönhetően esztétikus is.

A fémkerámia koronánál még esztétikusabb eredmények érhetők el, ha cirkon kerámiából készül a pótlás. Ennek az az oka, hogy színét tekintve már a korona váza is nagyon hasonlít a természetes fogakéhoz (ellentétben a fémkerámia koronákkal), a rárétegzett porcelán leplezés pedig tovább árnyalja a természetes hatást. Nagy előnye, hogy fémallergiában szenvedők számára is készíthető. A CAD/CAM (Computer-aided design/computer-aided manufacturing) eljárás lényege, hogy mind a pótlás megtervezését, mind a koronaváz kimarását egy cirkon tömbből számítógép vezérli, ezáltal tökéletes pontosságú széli záródás érhető el.

A szintén CAD/CAM eljárással készülő Prettau cirkonkoronák az egyik legtökéletesebb tulajdonságokkal rendelkező pótlások. A tömör cirkon rendkívül ellenálló anyag, ezért a nagy erőhatásoknak kitett régiókban is készíthető belőle pótlás. Legnagyobb előnye az áttetszősége, melynek köszönhetően nincs szükség kerámialeplezésre, így elkerülhető a fogszorítás, csikorgatás okozta kerámia-lepattanás veszélye is. Fémallergiában szenvedő páciensek számára tökéletes megoldás lehet.

Bár napjainkban az implantátumok beültetése kezdi háttérbe szorítani a hídpótlások készítését, gazdaságossági megfontolásból mégis érdemes szót ejteni erről a pótlástípusról is. Egy vagy több fog hiányát tudjuk ,,áthidalni” oly módon, hogy a hiányt határoló fogakat lepreparáljuk (lecsiszoljuk), ezek lesznek a híd pillérfogai. A pótlás hátránya ezen a ponton található az implantációval szemben, hogy adott esetben egészséges fogakat kell lecsiszolni ahhoz, hogy pótolni tudjuk a hiányt. Ugyanakkor hosszú távú megoldást nyújt ez a meglévő fogakon rögzített pótlás. A hidak a koronákhoz hasonlóan készülhetnek fémkerámiából és cirkon kerámiából.

A részlegesen hiányos fogazat helyreállítására szolgáló pótlások, melyeknek van rögzített és kivehető részük is. A fix rész a még szájban lévő fogakon rögzül, a kivehető rész pedig a nyálkahártya-csontalapzaton támaszkodik. A következő esetekben javasolt készítésük:

• ha nagyon kevés foga van a betegnek
• hosszú sorközi foghiány van
• sorvégi foghiány van
• a maradék fogak tartószerkezete (a fogágy) rossz állapotú, esetleg mobilisak a fogak.

Attól függően, hogy a pótlás kivehető része milyen módon kapcsolódik a szájban rögzülő, fix részhez, megkülönböztetünk kapcsos, csúsztatós, illetve teleszkópos elhorgonyzású lemezes protézist.

• Kapcsos elhorgonyzású fémlemezes protézis: A pótlás műfogakat és műínyt hordozó kivehető része kicsi, fémkapcsokkal kapcsolódik a szájban lévő fogakhoz. Esztétikai szempontból nem a legelőnyösebb megoldás, hiszen mosolygáskor a kapcsok láthatóvá válhatnak, de kevésbé költséges, mint pl. a csúsztatós protézis.

• Csúsztatóval elhorgonyzott fémlemezes pótlás: A csúsztatós pótlás rögzített részét a megmaradt fogakra készített egybeöntött koronák jelentik. A fix és a kivehető rész egy olyan rögzítő elem segítségével kapcsolódik egymáshoz, melynek egyik része domború felszíneket tartalmaz, ún. pozitív rész, másik része üreges, ún. negatív rész. E két elem pontos egymásba illeszkedése (mint kulcs a zárba) és a felszíneik közötti súrlódás biztosítja a pótlás kivehető részének helyben maradását. Esztétikailag kedvezőbb megoldás, mint a kapcsos pótlás.

• Teleszkópos elhorgonyzású protézis: A maradék fogra/fogakra ún. primer korona készül, mely pontosan illeszkedik a pótlás kivehető részében kialakított szekunder koronába. A két korona egymásba illeszkedése, a közöttük létrejövő súrlódás biztosítja a protézis elhorgonyzását a szájban. Szintén esztétikusabb megoldást nyújt, mint a kapcsos elhorgonyzás.

A fogak teljes elvesztésének számtalan káros következménye van. Az állcsontok elkezdenek sorvadni, hiszen azon funkciójuk, hogy a foggyökereket rögzítsék, megszűnik a fogak elvesztésével. Ezen kívül a rágás folyamata nehezítetté válik, sok esetben gyomorpanaszokat okozva. A hangok képzése, az artikuláció szintén zavart szenved. Nem utolsó sorban az egész arc felépítése megváltozik, beesetté válik, ami komoly esztétikai és ezzel együtt szociális problémát von maga után. Ezért nagyon fontos, hogy a teljes foghiányt kezeljük, ebben nyújt segítséget a teljes kivehető protézis. Bár a készítése során minden lehetséges, a minél jobb rögzítettséget előidéző hatást kihasználunk (adhézió, szívóhatás, vákum), viselése mindenképpen türelmet és megszokást igényel.

Ez egy közkedvelt megoldás a kivehető protézisek rögzítésére. Elsősorban alsó protéziseknél fordul elő, hogy nem megfelelő a stabilitás. Erre egy költséghatékony megoldást jelent 2-4 implantátum beültetése, amelyekre gömb retenciós felépítmény kerül és rögzíti a protézist. Előnye, hogy alsó pótlásoknál elég lehet 2 db implantátum is, illetve optimális esetben a korábban elkészült protézis is felhasználható kis átalakítással, így nem szükséges új pótlást készíteni.

Teljes foghiány esetén választható megoldás. Az állcsontba 4 implantátum kerül speciális helyzetben, melyekre csavarral rögzített hídpótlás készül, általában 12 fogat pótolva. Felső és alsó fogívre egyaránt készülhet. Egyértelmű előnye, hogy elkerülhetőek a teljes protézisek nem megfelelő stabilitásából adódó kellemetlenségek.